Egy ismerősöm írta: Dóra, már régóta szerettem volna megkérdezni valakitől, így most megragadom az alkalmat, hogy az ASMR mire jó, miért jó, mi a haszna? Köszönöm a válaszodat 
Van, aki olvas elalvás előtt. Más hallgat egy kis andalító zenét. De olyan is van, aki szél, eső, bálnák, madarak, a parthoz verődő hullámok vagy a pattogó tűz hangját teszi be a fülesébe, ha fókuszálni akar vagy pihenni. Valaki inkább a fehér zajt vagy binaurális zenét hallgat. Másnak a vezetett meditáció vált be, arra alszik el. És van, aki ASMR-t néz/hallgat. Ezek jóleső halk zajok, zörejek és nyugtató vizuális effektek gondosan összeválogatva. A céljuk az, hogy lenyugtassanak, eltereljék a figyelmed, kikapcsoljanak.
Én munkához és alvás előtt szoktam ASMR-t hallgatni/nézni. Ad az agyamnak, az érzékeimnek egy kellemes inputot, de csak annyit, hogy “zónázóba” kapcsoljak (tehát ne azon kattogjak, hogy nem fizettem be egy számlát, vagy milyen idegesítő megjegyzést tettek nekem aznap). Igazából az ASMR nem pótolja azt, hogy megtanuljuk magunkat lenyugtatni és az elménket elcsendesíteni, de még senkit nem hibáztattak amiatt, ha kér egy jó kis masszázst otthon elalvás előtt.
Az ASMR a tükörneuronokra és a placebohatásra épít. Ha például nem kapsz masszázst, csak vágysz rá, és megnézel egy ASMR-masszázsvideót, akkor beleképzeled magad az illető helyébe, hogy “hejj, de jó érzés lehet, mmmm”… és máris olyan valamelyest, mintha te kapnád; kiváltja benned a jó érzést. Egyesek szerint ez “szánalmas” vagy “idegesítő”. Én nem ítélkezem. Sőt, én hálás vagyok ennek a műfajnak. Nekem az ASMR-videók sokat segítettek, amikor egy nehezebb időszakban voltam, és nem nagyon tudtam kikapcsolni. Ahelyett, hogy órákon át forgolódtam volna álmatlanul kattogva-morogva-nyüglődve, megnéztem egy-egy ilyet, és már aludtam is. És végül, de nem utolsósorban: ez egy audiovizuális művészet, másoknál a szerepjáték aspektus is erős.
Tehát ha definiálni kellene, akkor ez egy relaxációt és esztétikai élvezetet kiváltó, populáris, multimediális művészeti forma.
Én azért kezdtem el ASMR-videókat készíteni, mert az irodalom már nem mozgat meg úgy, mint régen. Nem olvasok már igazán szépirodalmat, és nem is írok. Ismeretterjesztő formában írok cikkeket olyan témákban, amiket relevánsnak tartok, és hangoskönyveket hallgatok, azokkal képződöm. Amúgy pedig főként videókat nézek. És ezek mellett változott, ahogy a művészetre tekintek: az embert egy holisztikus egésznek tartom, szellem-lélek-test egységének. Az önkifejezéshez olyan formát kerestem, amivel segíthetek másoknak (legalább is ez a szándékom), és ami nekem is jó érzést ad. Számomra ASMR-videókat készíteni épp olyan jó érzés, mint azokat befogadni. Egy forgatás végére kiadom magamból a kreatív többletet, megvalósítok valami számomra értékeset, és megszabadulok a feszültségtől. Én igyekszem “okos” ASMR-t csinálni. Ami azt jelenti, hogy az egyes videók témái olyan értékek, amelyeket képviselek, amikre törekszem, például: egyensúly, megújulás, életmódváltás, öngyógyítás, kapcsolatteremtés stb. Köszönöm a kérdésed, megihletett! Jól esett összefoglalni. Még senki nem kérdezte meg ilyen normálisan ezt.
